Egy kis rendszámtörténelem – avagy hogyan jutottunk el a négy betű, három szám kombinációig?
Július elsejével bevezették a legújabb, immár hetedik típusú magyar rendszámot, amelyen a jól megszokott három betű, három szám helyett immár eggyel több betűt számlálhatunk. Ez egyenesen százmilliós magasságokba emelte a szóba jöhető variációk számát. Ezek néhány évig csak kitartanak majd… 🙂
De hogyan nézett ki az a bizonyos hat korábbi rendszámtípus? Milyen jelöléssel gurultak a járművek száz évvel ezelőtt? Cikkünkből kiderül!
Az első rendszám csak a fővárosi járműveken jelent meg
Budapest rendőrfőkapitánya az első autó megérkezése után öt évvel, 1901-ben döntött úgy, hogy valamiféle módon meg kell jelölni az egyre nagyobb számban megjelenő járműveket. A szabályozás azonban kicsit felemásra sikerült, ugyanis csak a budapesti autókat látták el rendszámmal. Az első hivatalos magyar rendszám a fővárosi kerületet jelző római számból, illetve három számjegyből állt.
Az első rendszám az 1916-ban, a Hungária körúton álló Ganz-Büssig emeletes autóbuszon is megfigyelhető.
Forrás: Fortepan/Villányi György
1910-ben rendszámot kaptak a vidéki autósok is
A járművek számának gyors növekedése miatt 1910-ben a hatóságok úgy látták, hogy elérkezett az országos szabályozás bevezetésének az ideje. A főváros rendszámait nem változtatták meg, az ország többi részét viszont 11 járműkerületre osztották
A B jelölte a Budapest körüli településeket, tehát ez az 1915-ben, a Városligetben kocsikázó társaság a közelből érkezett a fővárosba.
Forrás: Fortepan/Párdányi Miklós
Trianon nem csak az országhatárokat, a rendszámokat is átrajzolta
Trianon átrajzolta az ország térképét és ezzel együtt a járműkerületeket is. A változásokra a hatóság 1920-ban reagált. Meghagyták a területi jelleget, de a járműkerületek jelzését a nagyvárosokhoz kötötték. A rendszámban a közeli nagyváros kezdőbetűjét követték a számok, méghozzá öt szám.
Ezért is jelenik meg P, mint Pécs a Kölesdi Autóüzem második autóbuszának rendszámában.
Forrás: Fortepan/Dr. Varga Csaba
Európa közlekedésügyesei egységesítették a rendszámokat
1929-ben összeültek Párizsban Európa közlekedésügyesei és megegyeztek egy egységesebb rendszámformátumban, aminek a magyar hatóságok 1933-ban tudtak eleget tenni. Az új rendszámmal búcsút intettek az addig használatos területi kötődésnek. A rendszám két betűből, illetve három számból állt.
Forrás: Fortepan/Somlai Tibor
Az 1958-as év ismét változást hozott
A forradalom után két évvel mindenki számára – legalábbis elméletben – lehetővé vált az autóvásárlás, így új rendszámrendszer látott napvilágot. A várhatóan gyarapodásnak induló járműparkra gondolva a számok száma négyre nőtt, ám ezzel egyidejűleg minden olyan jármű, amely nem magánhasználatban volt, eltérő betűt kapott.
Az állami autók például az A és B betűt kapták meg. Így nem titok, hogy 1959-ben ez a kisgyerek egy állami Chevrolettel fotózkodott az első kerületben.
Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
A rendszerváltással aztán a rendszámokat is leváltották
A rendszerváltás után egy évvel, 1990-ben aztán ismét bemutatták az új rendszámtípust. A karakterek száma maradt hat, ám egy számot betűre cseréltek. Összesen 17 576 000 darab kombináció jön ki ennyi karakterből, ám néhány betűt bizonyos járműfajták számára lefoglaltak (pl. az X-et az utánfutóknak). De az is tovább szűkítette a kiadható kezdőbetűk számát, hogy bizonyos betűket speciális célra tartottak fenn, míg másokat az összetéveszthetőség miatt hagytak ki. Így egyszercsak eljutottunk odáig, hogy kifogytak az új használható kombinációk.
És így jutottunk el a mába, a rendszámtörténelem végéhez. Íme a legújabb rendszám:
Önnek hogy tetszik?
Forrás: totalcar.hu
