Hidrogén, áram, bio-, vagy fosszilis üzemanyagok – mi hajthatja meg a buszokat?
Míg néhány évvel ezelőtt még csak olvashattunk az alternatív hajtóanyagokról, addig mára már mindennapjaink részét képezik. Ahogy a személygépjárműveknél, úgy a tömegközlekedési eszközöknél is fennáll már a lehetőség a választásra, eldönthetjük, hogy milyen üzemanyaggal működő jármű mellett tennénk le a voksunkat. De első körben tudjunk meg kicsit többet a különböző meghajtási módokról!
Fosszilis üzemanyagok
A fosszilis energiahordozók közé jellemzően a szenet, a kőolajat és a földgázt soroljuk. Ezek nem megújuló energiaforrások, épp emiatt az egyik legnagyobb probléma velük kapcsolatban, hogy az energiahordozó készletek egyre inkább kimerülőben vannak. További problémát jelent persze az is, hogy a fosszilis üzemanyagok elégetéséből számottevő mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul a levegőbe.
Megoldásként 2014-ben bevezették az Euro 6-os szabványt, amelynek köszönhetően a hagyományos dízellel működő buszok ugyanolyan környezetkímélővé váltak, mint az alternatív energiaforrásokkal üzemelő buszok.
Bioüzemanyagok
A bioüzemanyagokat növényi szerves anyagokból állítják elő, így hozzák létre a biodízelt, bioetanolt, illetve a biometánt.
A FAME biodízel (zsírsav-metil-észter) az egyik legnépszerűbb 1. generációs bioüzemanyag, amelyet buszok meghajtására használnak. Előállítása nem fenntartható, így alkalmazását hosszú távon nem javasolják. A 2. generációs bioüzemanyagok előállítása széles körben még nem terjedt el. A fejlesztések középpontjában a HVO (hidrogénezett növényi olaj) áll.
A működési teljesítmény, az infrastruktúra, a költségek, illetve a lokális emisszió szempontjából a FAME és a HVO hasonlóak a dízel technológiával működő buszokhoz.
Elektromos áram
Az elektromos buszok esetében újratölthető és statikusan feltöltött akkumulátort használnak az energia fedélzeti tárolására. Az elektromos meghajtású buszok jelenleg a leginkább környezetkímélő technológiának számítanak, ám persze fontos figyelembe venni az elektromos áram forrását és előállításának módját is.
A technológia hátránya, hogy egy akkumulátor újratöltése – főként lassú töltés esetén – jelentős időt vehet igénybe. Emiatt az elektromos árammal működő járművek olyan széles körben, mint a dízel buszok egyelőre nem alkalmazhatók.
Hibrid
A hibrid járműveket kétféle üzemanyagtípus hajtja meg. A legelterjedtebb típus a hibrid elektromos jármű, ami egyszerre használ vegyes meghajtású vagy belsőégésű motort és elektromos hajtásrendszert.
A hibrid buszos technológia legújabb korszerűsítései a soros hibrid megoldások felé mutatnak. Ezek nagyobb méretű elektromos akkumulátort tartalmaznak, ami hosszabb, kizárólag elektromos üzemű hatótávot tesz lehetővé.
Hidrogén
A hidrogénnel működő buszokban üzemanyagcellák alakítják át a hidrogén kémiai energiáját, és elektromos energiát biztosítanak az erőátvitel számára. Az összesűrített hidrogén tárolására a busz tetején elhelyezett tartályok szolgálnak. Ezek a buszok nem állítanak elő üvegházhatású gázt, illetve légszennyező anyagokat. A kipufogócsövön egyedül vízgőz távozik.
A hidrogén számos módon előállítható: hagyományos vagy megújuló forrásból táplált elektrolízissel, földgázból átalakított gőz felhasználásával, illetve valamilyen szénhidrogén alapú üzemanyag átalakításával. Napjainkban még a hidrogén üzemanyag nem elterjedt, de a jövőre nézve az egyik legígéretesebb hajtóanyag lehet.
Fosszilis- vagy bioüzemanyagok, elektromos áram, ezek keveréke, hidrogén, esetleg valami egészen más? Kíváncsian várjuk, hogy a jövő buszait milyen üzemanyag fogja meghajtani. Ön mit gondol?
Forrás: http://civitas.eu/sites/default/files/civitas_policy_note_hun_v06_web.pdf
